Az AJAX egy olyan technika, amellyel hozzáférhetünk a szerverhez a weboldalunk használatával. A neve az Asynchronous Javascript And XML akronímja. Használatának előnye, hogy:
A jQuery fogalmát legelőször a bootstrap áttekintőben említettem meg, de mi is ez valójában? Legegyszerűbben fogalmazva egy JavaScript könyvtár. Lehetőség van a következő dolgokra a segítségével: Continue reading
Egyik eszköz, amely az MVC webes projektem megvalósítása során használatba lett véve a Bootstrap nevezetű keretrendszer lett. A Bootstrap egy igen hasznos kis keretrendszer, melynek segítségével dinamikusabban, és egyszerűbben mehet a weboldal fejlesztése, ugyanis kínál egy alap felhasználói felületet, amit később a fejlesztők személyre tudnak szabni. Ez egy jó dolog az olyan fejlesztőknek, akik nem kifejezetten vannak megáldva a weblap design tehetségével, vagy időt akarnak vele spórolni. Continue reading
Az Entity Framework Code First -öt a projektben főleg a rugalmasabb adatbázis létrehozására, alakítására, optimalizálására fogom használni. Az EFCF feladata elsősorban az lesz, hogy a C# -ban létrehozott osztályok, kontextus osztályok alapján adatbázisokat hozzon létre. Így nagyobb hangsúlyt lehet fektetni magára az oldal designra, ahelyett, hogy a régi módszer szerint felépített adatbázis köré tervezett oldalt fejlesztenénk. Continue reading
A következő API, amelyre sort kerítettem a Microsoft Graph API, amellyel az összes létező Microsoft API elérhető egyetlen token segítségével, így azt nem kell minden API -nál külön kérni. Az MS Graph felhő szolgáltatásába beletartozik az Azure Active Directory, Office365, SharePoint, OneDrive, OneNote, és Planner is.
A hozzáféréshez igyekeztek a többi nagy felhő szolgáltató által alkalmazott szabványhoz igazodni, így is könnyebbé téve a rendszer használatát. Először is szükségünk lesz egy Microsoft fiókra, amiben regisztrálnunk kell egy új alkalmazást. A regisztráció kezdetén csak az alkalmazást kell megadnunk, a mi esetünkben az legyen mondjuk GraphAPItest. A program legenerálása után megkapjuk az alkalmazás azonosítóját, lejjebb pedig generálhatunk alkalmazás titkot hozzá.
Következőnek a Facebook API irányába indultam el kutatásom alatt. A hivatalos Facebook SDK beszerezhető a https://github.com/facebook-csharp-sdk/facebook-csharp-sdk oldalról. A dokumentáció, ami segítségemre volt pedig a https://developers.facebook.com/docs/ oldalon érhető el. Ebben az esetben egy elég egyszerű oldalt készítettem el, amely egy gombot tartalmaz.
A következő szociális oldal API, aminek nekiálltam a LinkedIn , azon belül is a Sparkle.LinkedIn nevű API. Az API beszerezhető a https://github.com/SparkleNetworks/LinkedInNET oldalról, vagy a Visual Studióban, a Nuget csomagkezelőn keresztül az Install-Package Sparkle.LinkedInNET parancs futtatásával. Egy alap dokumentációt, ami a REST API, és OAuth részeket nagyjából lefedi a https://developer.linkedin.com/docs címen érhetjük el. Ezek segítségével valósítottam meg a kis kód részletet, amellyel felhasználói adatokat tudtam lekérdezni a LinkedIn oldaláról.
A következő szociális oldal, melynek tanulmányozására sort kerítettem a Twitter lett, azon belül is a Tweetinvi nevű API. Az API megszerezhető a https://github.com/linvi/tweetinvi címről, vagy a Visual Studióban, a Nuget csomagkezelőn keresztül az Install-Package TweetinviAPI parancs futtatásával. A dokumentációt, és alapokat a https://github.com/linvi/tweetinvi/wiki címen érhetjük el. Ezek segítségével valósítottam meg a kis kód részletet, amellyel felhasználói adatokat tudtam lekérdezni.
Kontakt kezelő program lévén először is a különböző szociális felületekre elkészített API-k vizsgálata a jelenlegi feladat, amelynek neki is láttam. Elsőnek a Google API-t választottam. Elsődleges feladatom ezeknek az API-knak az átvizsgálása, lehetőségek felfedése. A többféle lehetőség közül végül a Google+, és a Google People API-ra esett a választásom, mert ezek együttes használatával tudunk lekérdezni minden kritikus információt, amelyet később a webszolgáltatásunkban felhasználhatunk eredményesen.
