Az alábbi bejegyzésemben a Python nyelv alapjaival valamint a PyCharm fejlesztői környezettel fogok foglalkozni, mivel ezek az alapok elengedhetetlenek a készülő projektemhez. Amikor megismerünk egy új programozási nyelvet, amelynek több verziója is elérhető, mint például a Python nyelvnél a 2-es és a 3-as verzió, amelyek nem kompatibilisek egymással fontos, hogy kiválasszuk a nekünk megfelelő verziót, én a 3.6-os verziót választottam, mivel ez egy stabil verzió, amely hozzáadott egy új string formázást, amit “Formatted String Literals”-nak hívnak, illetve ebben a verzióban javult a sebesség és a memóriahasználat is. A verzió kiválasztása előtt szintén fontos, hogy kiválasszuk a nekünk kényelmes fejlesztői környezetet. Az általam kiválasztott fejlesztői környezet a PyCharm, mivel olyan szerkesztővel rendelkezik, amely képes értelmezni a Python specifikációkat, és számos, a produktivitást segítő funkcióval van felszerelve. Kódkiegészítés, refactoring, autoimport, stb. A fejlett analizáló rutinoknak köszönhetően a PyCharm egy olyan nagy teljesítményű eszköz, melyet ugyanolyan eredményességgel használhatnak a profi Python fejlesztők és a technológiával még csak most ismerkedők.
Pár funkciója, amely számomra kényelmes, és amiért emelett a fejlesztői környezet mellett döntöttem:
– Kódanalizálás: Menet közbeni hibakeresés, hibakiemelés, intelligens vizsgálatok, és kattintásra javaslatok a kód jobbá tétele érdekében.
– Gyorsabb hibakereső: A Python 3.6 számos olyan funkcióval rendelkezik, melyek radikális mértékben képesek megnövelni a PyCharm hibakereső teljesítményét.
– Navigáció: Gyors navigáció az egyik fájltól a másikig, a metódustól a deklarációig, és keresés a teljes hierarchiában.
Miután kiválasztottuk ezeket meg kell ismerkednünk a nyelv szintaxisával, érdemes végigmenni a(z) változók, vezérlési szerkezetek, függvények, osztályok definiálásán. Ezekről Grósz Tamás jegyezteiben olvastam, majd hasonló programokat valósítottam meg. Például:
Osztály letrehozás, példányosítás
class Animal:
def __init__(self, age=0):
self.age = age
self.name = “Zsuzsi”
def __str__(self):
return self.name + ” ” + str(self.age)
kutya = Animal(2)
kutya.name = “Károly”
print(kutya.age)
print(kutya.name)
print(kutya)
Output:
Ezek után a practicepython ( https://www.practicepython.org/ ) oldalon lévő feladatokból gyakoroltam. Ezek a feladatok változatosan próbálják fejleszteni a képességeinket. Az elején nagyon egyszerű példák találhatóak, amelyekkel a kezdők is egyszerűen megbírkóznak. Ezekben a feladatokban volt pár érdekesebb például a 7. feladat, amelyben a List Comprehension szerepelt. Így akár egy soron belül járhatunk be listát, és akár szűrhetjük annak tartalmát:
a = [1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81, 100]
result = [x for x in a if x % 2 == 0]
print(*result, sep = “, “)
Output:
Számomra a 6. feladat volt még érdekes, amelyben meg kellett mondani, hogy az input string az palindróma e vagy nem. Itt azt kellett megérteni, hogy Python-ban egy string az egy lista – karakterek listája – és be lehet járni úgy mint egy listát:
string = str(input(“Type a word:\n”))
reverse = string[::-1]
if string == reverse:
print(“Your world is a palindrome!”)
else:
print(“Your world isn’t a palindrome!”)
Output:
Bárkinek merem ajánlani a codewars ( https://www.codewars.com/?language=python ) nevű oldalt, ahol szinte bármilyen programozási nyelvet tudunk gyakorolni, esetünkben Python-t. Az oldalon mindenki saját szintjének megfelelően talál feladatokat, ahogy minél több problémát oldunk meg és tudásunk fejlődik, úgy az oldal is egyre nehezebb kihívások elé állít minket.